2011. szeptember 23., péntek

Kontroll

Kedden voltam a dokimnál, hogy kielemezzük a laboreredményeket. Amikor meglátta a magas cukromat (9,5), eléggé meglepődött. Azt mondta, hogy még ilyen helyzetbe soha nem hozta ez a gyógyszer, általában a lányok ilyenkor terhesen jönnek vissza. Hát erre csak annyit tudtam mondani, hogy már megint én vagyok az a bizonyos kivétel aki erősíti a szabályt. Azonnal kapta a recepttömbjét és máris véste rá az új gyógyszert amit Eucreas-nak hívnak, de a dokinénim csak Eufrásznak becézte.:) Úgyhogy most úgy néz ki a napom gyógyszer szempontjából, hogy reggel éhgyomorra egy L-thyroxin, reggeli után egy eufrász, ebéd után adimet, vacsi után megint eufrász. Négy hét múlva kajálós két pontos terhelésre van időpontom, aztán meglátjuk hogyan reagálok az új gyógyszeremre. Eddig mindig a második jött be, valamiért én kivételes vagyok, sose az jön be ami a nagy többségnek:)
És hogy egy kis jókedv is legyen a sok rossz mellett, történt egy kis vicces dolog tegnap:
a férjem legjobb barátjáéknál tegnap volt a beültetés, ugyanis sajnos ugyanebben a cipőben járnak mint mi. Na persze nem ez a vicc, hanem bement a férj a beültetésre és megnézte a mikroszkóp alatt a gyereknek valókat, ahol is látott egy pöttyön belül négyet (az Ő szavaival élve). Kérdése felém ezek után az volt, hogy akkor most nekik négyes ikreik lesznek?:)))) Azt hittem kifekszem a röhögéstől:))))))))

2011. szeptember 19., hétfő

Elkeseredés...

Ma voltam újra vérvételen. Három pontos terhelés volt, aminek annyira vártam az eredményét, hiszen biztos voltam benne hogy minden tök jó lesz, hiszen legutóbb kb. két hónapja új gyógyszert kaptam a Competact-ot, hogy felturbózzuk az eddig elért jó eredményeket és kezdhessük a harmadik lombikot. Erre milyen eredményt kapok? 9,5 a 120 perces cukorszintem!!! Amivel tegyük hozzá előtt nem volt baj. Mindig magas volt kicsit, de soha nem ment a normál érték fölé:( Híztam három kilót, tele vagyok újra pattanásokkal, hullik a hajam:( Holnap megyek vissza a dokimhoz, meg is mondom neki, hogy felejtse el, hogy én ezt tovább szedjem!!!! Mindjárt sírok, úgy elkeserített ez az eredmény:((((

2011. április 11., hétfő

Mindenkinek sikerül...

...csak nekünk nem:( Most megint kicsit mély pontra kerültem. Tegnap elmentünk a férjem papájához, ahol összegyültek az unokák. A drágám unokatesója (aki 20 éves) boldogan jelentette be, hogy terhes és ráadásul elsőre sikerült ahogy eldöntötték hogy jöhet. Próbáltam jó pofát vágni a dologhoz, de akkora gombót lett a torkomban, hogy nagyon nehéz volt lenyelni. A drágám persze észrevette és próbált kicsit terelni, hogy ne legyek rossz kedvű, de persze nem nagyon sikerült szegénykémnek. Ma reggel blog olvasással kezdtem a napot és mi fogadott? Egy kedves "ismerősöm" akinek olvasom a blogját két csíkos tesztet produkált. Ennek egyébként nagyon örülök, nagyon drukkoltam nekik, de mégis van egy érzés, amit nagyon szívesen kiírtanék magamból, az pedig egy irigységgel, szomorúsággal, lelkiismeretfurdalással fűszerezett öröm. Hát elég hülye érzés:( De így lassan négy év várakozás és két sikertelen lombik után nem tudok már felhőtlenül örülni az ilyen híreknek. Úgy szégyellem magam emiatt:(

2011. március 22., kedd

Már nincs sok hátra

Múlt héten voltam az endokrinológusnál. Kielemezgettük az eredményeket. Hálistennek nem olyan rossz a helyzet mint ahogy én elképzeltem. Dokinéni megdícsért, hogy egy év alatt lefeleztem az inzulinszintemet, 18kg-ot ledobtam, a vasam rendbejött, már csak a pajzsmirigyet kéne lejjebb húzni, és ha így megy tovább, akkor ősszel belekezdhetünk a harmadik lombikprogramba. Ha be tudnám a sportolást szorítani az életembe, akkor eredményesebb lehetnék, de ez egyelőre nem megy:( Mindenesetre kicsit megnyugodtam. Úgyhogy most a nyáron kipihenjük magunkat, összeszedjük minden erőnket, és összehozunk minimum egy babát:)

2011. március 16., szerda

Újra itt

Bocs az eltűnésért, de nem történt semmi említésre méltó a babaprojekttel kapcsolatban mostanáig. Ma voltam a Mensmentisben egy nagy kontrollon, ugyanis most egy éve kezeljük az inzulinrezisztenciámat az endometriozissal és a pajzsmiriggyel karöltve. Íme a csodás eredményeim:

Vizsgálat Mért érték Egység Referencia-tartomány

Vas 17.90 umol/l 9.00 - 26.00

TSH 2.440 mIU/l 0.270 - 4.200

fT4 17.22 pmol/l 12.00 - 22.00

FSH 5.4 IU/l

LH 10.9 IU/l

Prolactin 342.4 mIU/l 102.0 - 496.0

Tesztoszteron total 0.87 nmol/l 0.22 - 2.90

Glucose terhelés 0 perc 4.57 mmol/l 4.10 - 6.00

Glucose terhelés 120perc 7.00 mmol/l 4.10 - 7.80

Insulin terh 0 perc 2.76 mIU/l 2.60 - 24.90

Insulin terh 120 perc 68.95 mIU/l

Az elkeseredettségtől nem is tudok ehhez mit hozzáfűzni:( Holnap megyek a dokihoz konzultációra, hogy hogyan tovább. Így a következő lombikkal asszem nem kicsit kell várnunk:( Kezdek belefáradni ebbe az egészbe. Már az se érdekelne, ha szúrni kéne magamat inzulinnal, de ez a bizonytalanság, meg ez a hiábavaló küzdelem, hogy lejjebb vigyük az inzulint... nem bírom:(